Újra beindult a lakossági hitelezés a magyar Ersténél, az első negyedévben lakáshitelből az előző év azonos időszakához képest két és félszeresére nőtt az újonnan kihelyezett hitelek állománya, köszönhetően elsősorban a CSOK Plusznak – ismertették a bank vezetői a mai sajtótájékoztatón. A növekvő működési bevételeknek és az extraprofitadó csökkenésének köszönhetően az Erste profitja jelentősen megugrott, közel 29 milliárd forintot elérve.
A személyi kölcsön a lehető leggyorsabb és legegyszerűbb módja bizonyos életcéljaink pénzügyi megvalósításának, felelős döntésnek viszont csak akkor tekinthető, ha törlesztési képességünk teljes tudatában döntünk a hitel felvételéről. Jó hír, hogy szép fokozatosan itt is megkezdték kamataik csökkentését a bankok. Most megnézzük, mit ajánlanak személyi kölcsönként autóvásárlásra és mondjuk lakásfelújításra, ha lecsúsznánk az új otthonfelújítási programról, vagy éppen kiegészítenénk azt. A személyi kölcsön természetesen nem csak ezekre a célokra fordítható, egyik legfőbb előnye a szabad felhasználhatóság.
Igencsak megugrott előző évben a személyi kölcsönt felvevő magyarok száma, 2023-ban közel 12%-kal igényeltek többen ilyen típusú hitelt, mint az azt megelőző évben. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint tavaly 245 ezer új szerződést kötöttek a pénzügyi szolgáltatók, ami majdnem 26 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A növekedés a Covid óta szinte folyamatos, a személyi kölcsön több százezer hazai háztartásnak jelent biztos pontot olyan esetekre, amikor váratlan vagy kisebb-nagyobb kiadások merülnek fel. A Pénzcentrum kutatásában arra keresi a választ, hogy melyek a legfontosabb szempontok egy személyi kölcsön igénylése során, hol tájékozódunk a pontos feltételekről és milyen hosszú az optimális átfutási idő az igényléstől az összeg folyósításáig.
Óriási lendülettel indította az évet a lakossági hitelezés Magyarországon: a februári 85 milliárdos szerződési összeggel együtt már több mint duplázódást mutat idén a lakáshitelezés, és a fogyasztási hitelek kihelyezése is szépen nő. Az MNB friss adatai szerint a háztartások bankszámlaállománya is nagyot gyarapodott februárban, utoljára a 2022-es választási osztogatás idején láttunk hasonló kiugrást. Eközben a vállalati hitelpiac egyelőre téli álmát alussza. E témákkal részletesen is foglalkozik a Portfolio május 14-ei Hitelezés 2024 konferenciája, nem érdemes lemaradni az eseményről!
Igencsak megugrott előző évben a személyi kölcsönt felvevő magyarok száma, 2023-ban közel 12%-kal igényeltek többen ilyen típusú hitelt, mint az azt megelőző évben. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint tavaly 245 ezer új szerződést kötöttek a pénzügyi szolgáltatók, ami majdnem 26 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A növekedés a Covid óta szinte folyamatos, a személyi kölcsön több százezer hazai háztartásnak jelent biztos pontot olyan esetekre, amikor váratlan vagy kisebb-nagyobb kiadások merülnek fel. A Pénzcentrum kutatásában arra keresi a választ, hogy melyek a legfontosabb szempontok egy személyi kölcsön igénylése során, hol tájékozódunk a pontos feltételekről és milyen hosszú az optimális átfutási idő az igényléstől az összeg folyósításáig.
Hétfőn este pár órára az OTPdirekt szolgáltatások bankszámla lekérdezés funkciói nem lesznek elérhetők - szúrta ki az Infosart.
Hat százalék körül lehet Magyarországon a hosszú távú egyensúlyi lakáshitel-kamatszint - mondja Becsei András, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, aki idén két számjegyű bővülést vár a hitelkihelyezésekben. A hitelpiac aktualitásai mellett a nemrég bejelentett infláció alatti díjemelés hátteréről, a megtakarítási piacról és az ügyfélkiszolgálás csatornáinak a változásairól is kérdeztük a bankszakembert.
A bankok többsége 8 vagy 10 millió forintos felső összeghatárig nyújt személyi kölcsönt, ez alól az Erste és az UniCredit Bank 12 milliós összeghatára volt eddig a kivétel. A CIB Bank változtat ezen: náluk akár 15 millió forint is felvehető jelzálogfedezet nélkül, szabad felhasználásra. Személyre szabott kalkulációhoz a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
A koronavírus-járvány előtti csúcsokhoz közelít ismét a személyi kölcsönt felvevők száma Magyarországon, miközben az átlagos felvett hitelösszeg stabilan 2 millió forint felett van. Gyors és egyszerű hitelfelvétel, fedezetmentesség és szabad felhasználás: a személyi kölcsönök előnyei sokakat győznek meg arról, hogy ebből a fajta hitelből fedezzék egyedi kiadásaikat, például egy lakásfelújítást vagy egy autóvásárlást. Bár a személyi kölcsönök átlagkamatai makacsul hozzátapadtak a 19%-os szinthez, a viszonylag rövid futamidő miatt ez nem jelent a mélyponthoz képest sokkal magasabb törlesztőrészletet, ráadásul találhatók az átlagnál jóval olcsóbb lehetőségek is a bankok ajánlataiban. Ezeket most bemutatjuk, személyre szabott kalkulációhoz pedig a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát ajánljuk.
Változások sorát hozta 2024. január 1-je a babaváró hitel szabályaiban. A két legfontosabbról sokan hallottak: a maximális összeg 10 millióról 11 millió forintra emelkedett, a hitelfelvevő házaspár női tagjára vonatkozó életkori korlátot pedig 41-ről 30 évre szállították le. Utóbbi alól kivétel, ha még idén eléri a 12 hetes várandósságot a feleség. Ezen kívül is történtek azonban változások, ezért is aktuális, hogy összefoglaljuk a babaváró hitel lényegét, külön jelezve az újdonságokat. Babaváró 2024-es szabályok, feltételek, részletek egy helyen!
2023 harmadik negyedévében a hitelintézetek összességében változatlanul hagyták a vállalati hitelfeltételeket, melyeken az elkövetkező fél évben sem terveznek módosítani. A vállalati szegmensben a hitelkereslet folytatódó mérséklődéséről számoltak be a bankok. Az üzleti célú ingatlanhiteleken belül az irodaházak finanszírozási feltételein szigorítottak legnagyobb arányban a bankok, amely előretekintve is folytatódhat. A negyedév során a hitelintézetek egyedül a logisztikai központok finanszírozása iránt tapasztaltak élénkülő keresletet. A lakáscélú hitelek esetében nem változtak a hitelhez jutás feltételei, míg árazásukban lazítottak a bankok. A negyedév során a válaszadó intézmények mind a lakáscélú hitelek-, mind a fogyasztási hitelek iránt a hitelkereslet élénkülését tapasztalták, amelynek további erősödésére számítanak - derül ki az MNB közleményéből.
Hiába ért véget a nyári uborkaszezon, és kezdett el mozgolódni a CSOK átalakítása miatt a hazai lakáspiac, szeptemberben még kevesebb hitelt vett fel a magyar lakosság, mint augusztusban. Az MNB friss adatai szerint csökkentek a forinthitelkamatok, ennek ellenére a vállalati hitelpiac is pangott, miközben a betétekből való tőkekiáramlás mintha megállt volna.
Újabb fintech megoldással jelentkezik az Erste. A bank informatikai rendszere által hitelképesnek minősített ügyfelek néhány másodperc alatt juthatnak akár 450 ezer forint szabadon felhasználható hitelhez. Az azonnali kölcsön felvételéhez nem kell adatokat megadni, és nincs szükség jövedelemigazolásra.
A fogyasztók széles körét érintő hiányosságokat tárt fel az MNB az előtörlesztésekkel kapcsolatban, a 16 vizsgált intézményből mindössze kettőnél nem tárt fel hiányosságot. Négy intézményre bírságot is kiszabott: az Erste Bank, az MBH Bank, a Takarékbank és a Takarékbank Jelzálogbank összesen 27 millió forintos bírságot kapott - derül ki az MNB közleményéből.
Jelentősen felforgathatja a követeléskezelési piacot egy új uniós direktíva, Magyarországra nézve azonban még nem teljesen tisztázott a helyzet - mondta Lencsés Tamás, az EOS Magyarország ügyvezetője a követeléskezelő cég sajtótájékoztatóján. Nem csak a szabályozások hozhatnak új változásokat: az ügyvezető elmondása szerint a digitalizáció és a ChatGPT is meghatározó tényező lesz a következő időszakban.
Egy hazai technológiai újítás lehetővé teszi, hogy az igénylés elindításától számítva akár 20 perc alatt megérkezzen a személyi kölcsön az igénylő bankszámlájára úgy, hogy a hitelfelvevő nem számít meglévő ügyfélnek.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Az AI adatközpontok megépítéséhez "ezermilliárd dollárokra" lesz szükség.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
